Az angyalkák mellett megjelentek az ördögök is nálunk. Tegnap reggelre az összes iroda (mármint azoké, akik angyalkáznak) tele lett kéretlen díszekkel. Volt, akinek több guriga wc papír lógott a lámpáiról, mások szilveszteri szerpentint kaptak. Az én íróasztalom így nézett ki:
Ma reggelre pedig az összes szék kint állt a folyosón, és nem lehetett közlekedni köztük,valamint személyre szóló titkos üzenetek tűntek fel itt-ott. Volt, akinek kissé átrendeződött a szobája, vagy furcsa helyről került elő a váltócipője. Vannak azért olyan munkatársak, akik ferde szemmel nézik a játékot, de ők állítólag másban is kissé merevek.
És mielőtt valaki azt hiszi, hogy csak növesztjük a fenekünket, el kell mondanom, hogy év végi hajrában vagyunk.Az adminisztráció - ahogy mindenütt a világon - az utolsó számlák behajtásával foglalkozik, én két napot egy konferencián ültem, közben zúdítják rám a jövő évi elvárásokat. Az egyik lány, akivel fotózásról szoktam beszélgetni, azt mondja napi 12 órát dolgozik. Kissé nyúzottak vagyunk. Viszont minden nap tesz felváltva valaki valamilyen édességet, gyümölcsöt a közös konyha asztalára.
Ma egyébként lezárult az egész angyalka ügy. Megtudtam, hogy ki az angyalkám - hát, egyáltalán nem az, akire gondoltam. Összegyűltünk és egyenként elmondtuk, hogy mit kaptunk és tippeltünk, hogy ki lehet az angyalkánk. Voltak nagy nevetések közben, ránk is csukták az ajtót a nem játszó, ámde dolgozó kollégák. Az egyik ördög önbevallásos alapon meglett - mindenki teljes döbbenetére nem valamelyik vicces pasi, hanem egy helyes nő. A másik ördög nem fedte fel kilétét, így örökké találgatni fogunk.